Üdvözöllek a NetKÖNYVtárban, az online regények otthonában.
Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk azoknak a fiataloknak,
akik
online teszik közzé regényeiket, hogy írásaik minél több emberhez
eljussanak, valamint egy olyan központi bázist szeretnénk létrehozni,
ahol az online regények olvasói megtalálhatják a számukra leginkább
érdekes történeteket.
Fontosnak tartjuk, hogy az oldalon
kizárólag saját szellemi termék jelenjen meg, ezzel arra ösztönözve az
írókat, hogy saját világot alkossanak. A történet nem játszódhat mások
által kitalált helyszínen
és szereplőkkel, fanfiction regények nem kerülhetnek az oldalra.
Kellemes írást, olvasást kívánunk!
A NetKÖNYVtár csapata
Nem vagy még NetKÖNYVtár tag? Regisztrálj gyorsan és ingyenesen,
és következő hónapban már a te munkádat is bárki olvashatja!
Felhívjuk figyelmedet, hogy a NetKÖNYVtár nem fogad Fanfiction
regényeket, kizárólag olyan műveket publikálunk, melyben az író saját
maga teremtett világban, saját karakterekkel dolgozik. Ez természetesen
nem jelenti azt, hogy valós, élő személyek nem jelenhetnek meg a műben.
(pl.: a főhős Adam Lambert koncertre megy)
A NetKÖNYtár ezen felül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy írói színvonalas, irodalmi értéket képviselő műveket alkossanak, ezért egy mentori program keretein belül a műveket előolvassuk és javaslatokat teszünk a javításra. Folyamatosan konzultálunk szerzőinkkel, ezzel segítve az eredményes munkát.
Felhívjuk figyelmedet, hogy oldalunkon Fórum működik, ahol szeretettel fogadjuk véleményedet az oldallal és a művekkel kapcsolatban, azonban a szerzőt sértő személyeskedésért kizárás jár!
Idézet
Írni
sokféleképpen lehet. Van, aki egy szobában ül és ír, nem csinál semmi
mást. Ezek boldogok. (...) Aztán vannak, akik úgy forgatják a tollat,
mint a tőrt és kardot, vérrel írnak. (...) Ezek az írók, akiknek az
írás csak eszköz, mert meg akarják változtatni a világot, ezek a
boldogtalan írók, akik hatalmasok, mert van szellemük és erejük, de
nincs bennük csend és áhítat, s ezért boldogtalanok. Ezek, akik le
tudnak döfni egy szóval egy királyt, vagy a világrendet, de nem tudják
kifejezni azt, ami az élet titkosabb értelme, az elragadtatást, hogy
itt élünk a földön, a boldogságot, hogy nem vagyunk egyedül.
/Márai Sándor/